Galyasi Géza Attila kiállításán egyedi fotóeljárással készült felvételein a festészetben Vojnich Erzsébet szerű,funkcionális építészetet megjelenítő poetikus egyben szabályos kompozícióit láthattuk.A többségében négyzet alakú formátumú nagyításokon az egykor jobb világot látott szemüvegkeretgyár elhagyott terein nosztalgiázhatunk. Nem csak azért mert pár éve itt került megrendezésre a most már 5. életévét megélt Piknik Fesztivál, ami mára Piknik Art Camp-pé avanzsálódott házunkban, hanem mert refelktál a tipikusan kelet-európai üres egyhangúságra,amin egykor 100-ak munkahelyét megjelenítő belső terek elhagyottságát, gazdátlanságát mutatja.
Galyasi Géza a Piknik-en fotólabort rendezett be Ruppert Ivánnal,ahol manuális technikákat elevenítettek fel,a camera obscurától a cianotípiáig, különböző előhívási eljárásokkal,ami a továbbiakban is működni fog, a kísérletek a művésztelep zárókiállításán láthatóak.
